Hasonló termékek
A látható és a láthatatlan
„A hús nem anyag, nem szellem, és nem szubsztancia. Régi szóval »elemnek« nevezhetnénk, ahogy a víz, a levegő, a föld, és a tűz a négy elem. Elem: általános létminőség, félúton a tér-idő lokalitások és az ideák között, egyfajta megtestesült princípium, aminek bárhol jelenjék is meg akár egy kicsiny darabkája, mindent átitat a környezetében a létezésnek csak rá jellemező stílusával.” Maurice Merleau-Ponty a huszadik század második felének egyik legnagyobb hatású francia filozófusa. Kései, torzóban maradt főműve először válik magyar nyelven hozzáférhetővé.
Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty
Imagináció a filozófiában
Jelen kötet anyaga annak a két napos budapesti konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2015. május 21–22-én Imagináció a filozófiában – hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések címmel az ELTE BTK Filozófiai Intézetében került megrendezésre.
Medialitás, eseményontológia, gyakorlat
Hermeneutikai útkeresések
Az észlelés fenomenológiája
Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe.
Leírás
Jelen kötet írásai annak a konferenciának az előadásai köré szerveződnek, amely az MTA ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2013 májusában Vitában egymással Filozófusok disputái, kontroverziái címmel került Budapesten megrendezésre. A konferencia és a jelen kötet címében szereplő Vitában egymással szófordulat az előző konferencia-kötet Szót érteni egymással fordulatához kapcsolódik, az abban megfogalmazott gondolatokat viszi tovább és egészíti ki. Kötetünk írásaiban a vita nem a hermeneutika antitézise, hanem annak lehetséges formája. Bár a szót értés mint lehetséges egyetértés és a vitában állás mint egyet nem értés, konfrontáció látszólag szemben áll egymással, hermeneutikai nézőpontból tükrözhetik egy eleven disputa folyamatát is. Olyan folyamatot, amelyben a vitázó felek végül megtalálják a közös hangot: vitában egymással szót értenek, akár egyetértenek, akár nem.
Az első fejezet tanulmányai, melyek vitaelméleti fejtegetésekként is olvashatók, a német idealizmus, a poszthegeliánus filozófia, és a 20. századi hermeneutikai-fenomenológiai gondolkodás hagyományához kapcsolódó vitákat tárgyalnak. A második fejezetben a történetfilozófiai, társadalomkritikai aspektusok, a közpolitika, illetve a filozófiai közélet kérdései állnak az előtérben. A harmadik fejezet írásai egymástól eltérő szempontokból a 'dolgok' vitatottságát domborítják ki, legyen szó akár a kultúra kérdéskörét érintő vitákról, vagy egy-egy fenomén sajátos módon történő megtapasztalhatóságáról.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Fehér M. István |
| Megjelenés | 2015 |
| Terjedelem | 434 oldal |
| Kötészet | ragasztott, puhatáblás |
| ISBN | 9789634140337 |
| Sorozat | A filozófia útjai sorozat |
Szerkesztőink ajánlják a témában
Hermeneutika és demokrácia
Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére
A szellem valósága
Jelen kötetének fejezetei tovább viszik Quante érdeklődését a szellemiség és a cselekvés hegeli koncepciói iránt, ugyanakkor kibővítik Hegel legnagyobb hatást gyakorló és legnehezebb tételeinek némelyikével (a spekulatív filozófia lényege, a természet–szellem viszony, a szabadság fogalma, az akarat, a felelősség, valamint a felelősség és az individualitás hegeli koncepciói). Ezek a fejezetek a Hegellel folytatott eszmecsere eredményeit juttatják érvényre az etika és politikai filozófia legfontosabb problémái némelyikének tekintetében.
Imagináció a filozófiában
Jelen kötet anyaga annak a két napos budapesti konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2015. május 21–22-én Imagináció a filozófiában – hermeneutikai, fenomenológiai, vallásfilozófiai megközelítések címmel az ELTE BTK Filozófiai Intézetében került megrendezésre.
Hermeneutika és kritikai filozófia
Míg a kanti filozófia szervesen hozzátartozik a fenomenológia közvetlen előzményeihez, addig szokatlan megközelítésnek számít Kantnak a hermeneutika eredetéhez való hozzákapcsolása, különösen abból a szempontból, hogy miként inspirálta Heidegger, Gadamer vagy Ricoeur kortárs elképzeléseit. E kapcsolódás elsődleges jelentősége nem annyira e gondolkodók hatástörténeti viszonyában rejlik, mint inkább abban, hogy szisztematikus szempontból meghatározott kérdések kerülnek előtérbe. Ilyen pl. a neokantiánusokkal való diszkusszió; Husserl margó-megjegyzései, fenomenológiai hatása; az intuíció, imagináció, sematizmus, világértelmezés, a tárgyiság és igazság kérdése; a mathesis universalis eszméje, újkori tudomány és filozófia, hermeneutika és kritika viszonya, gyakorlati filozófia és szabadság összefüggése, a határképzés gondolatköre, valamint e Kant-recepció teológiai és morálfilozófiai aspektusai. E témakörök mentén a könyv elsősorban azokra a feltáratlan összefüggésekre irányul, amelyeknek különös tétje van a hermeneutikai tradíció jelenkori önértelmezése szempontjából.
Lengyel Zsuzsanna Mariann (1976) az ELTE BTK Filozófia Intézet Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszékének tudományos munkatársa. Hosszabb kutatásokat folytatott Tübingenben, Wuppertalban és Bécsben. Az elmúlt évek során több kötet társszerkesztője volt. Korábbi monográfiája A végesség hermeneutikája. Az idő mint filozófiai probléma Martin Heidegger gondolkodásában (»Cogito-könyvek« L’Harmattan, 2011).
Útkereső értelmezések
- A Magyar Filozófiai Társaság Hermeneutikai Szakosztályának munkáiból.
Tudomány megértő módban
Teodícea és tények
A német felvilágosodás filozófiai profilja
A kötet a német felvilágosodás filozófiáját nem Kant felől visszatekintve ábrázolja, hanem olyan önálló filozófiaként, amilyenként a korszak szerző
tekintettek rá. Csak a kanti perspektíváról történő tudatos lemondás alapján mutatkoznak meg a német felvilágosodás filozófiájának alapvető sajátosságai, amelyeket tömören a teodícea és a tények címszó jellemez.