Hasonló termékek
Újságok és újságolvasók Ferenc József korában
Mely újságok számítottak a kor átlagolvasójának kedvenc lapjai közé, milyen élményvilágot, értékeket, ízlést közvetítettek? Egyáltalán hol és hogyan olvastak, kikből tevődött össze az olvasópublikum? Léteztek-e bizonyos kultúrális minták, standardok, fogyasztási szokások, amelyek végiggördültek a 19. századi Európán, és sajátos közép-európai színekkel egészültek ki? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni a könyv szerzője, egy speciális sajtótípus vizsgálata segítségével.
Emigráció és identitás
56-os menekültek Svájcban
Az 56-os forradalom leverése után kb. 200000 magyar hagyta el az országot. Svájc 13000-nek nyújtott menedéket. A munka elsőrangú kérdése: a kiválasztott tanúk beszámolója nyomán az elmúlt korszak emléknyomait felfedezi. Milyen sajátos módon reagáltak új élethelyzetükre a menekültek? A munka magját a velük folytatott beszélgetések képezik.
A történész szerszámosládája
A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása.
Mítosz és emlékezet
A könyvben politikai mítoszok elemzésére történik kísérlet, visszavezetve az olvasót a Monarchia számtalanszor újraírt felbomlástörténetének forrásvidékére. A munka az elmúlt évszázad mítoszait olyan fiktív elbeszélésekként mutatja be, amelyek alkalmasak meghatározott világszemléletek közvetítésére, a szemtanú „hiteles” beszámolójába kódolva bele az ideológiai tartalmat.
Gondoljuk újra a polgári radikálisokat
A könyv egy probléma újragondolására vállalkozik. A polgári radikalizmus kérdését ugyanazért kell felvetnünk, amiért Francois Furet tartotta szükségesnek a francia forradalom újragondolását.
A forradalom visszanéz
Sándor Iván könyve több nemzedékhez szól. Azokhoz is, akik még átélték az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot, és azokhoz a fiatalokhoz is, akik talán semmit sem tudnak róla.
Leírás
A 16-17. századi sajátos magyar történelmi helyzet számos vitát provokált és kelt ma is a korszak jelentős eseményeiről, illetve olyan emblematikus politikusairól, mint például Bocskai István, Bethlen Gábor vagy Thököly Imre. A mohácsi csatát követően a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség politikusainak egyaránt számolniuk kellett a török expanzióval és a Habsburg abszolutista törekvésekkel. A két birodalom között rekedt, integritását minden eszközzel fenntartani próbáló királyság súlyos problémákkal kényszerült szembenézni. Ebben az igen képlékeny és összetett helyzetben maguk a résztvevők, majd később a korról véleményt formáló történészek is összetett, sokféle és gyakran ellentétes álláspontra helyezkedtek. A kialakult történészi viták a köztudat számára is jelentőséggel bírnak, az új kutatásoknak megfelelően ugyanis - sokszor lassan, ámde biztosan - megváltozik például az egyetemi oktatás nézőpontja és a középiskolai tankönyvek tartalma. Jelen kötet célkitűzése az, hogy a vitázó felek álláspontját a viták tartalmára, érvelésére, mondandójára koncentrálva mutassa be. Annál is inkább fontos ez, mert az ezen viták során ,,győztesként elfogadott" érvek, kutatások és adatok azok, amelyek ma is a részét képezik a középiskolai és egyetemi oktatásnak.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Illik Péter |
| Megjelenés | 2011 |
| Terjedelem | 158 oldal |
| Kötészet | puhatáblás, ragasztókötött |
| ISBN | 9789632364544 |