Hasonló termékek
Hajtsad ekédet a holtak csontjain át
„Olga Tokarczuk 2019-ben, mikor ténylegesen is átvehette az előző évre visszamenőlegesen neki ítélt Nobel-díjat, az érzékenység, az empátia, s a természet tiszteletének fontosságát hangsúlyozta;
s pontosan ezekre az értékekre találunk rá
a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át című kötetében is.”
(Erdődi-Juhász Ágnes, litera.hu)
Mormogó fal
„Az emlékek, akár a sav belülről marnak, a legmélyebb zugokba is behatolnak, s felfedik az emberi élet leggyengébb pontjait.”
A folyók városa
Jesús Moncada (1941–2005) a szülővárosát, az Ebró-parti bányászvárost örökíti meg e könyv, fő műve lapjain. A városka 1971-ben tűnt el egy hatalmas víztározó hullámai alatt, a Franco-féle modernizációs törekvések eredményeképp. A bányászok, hajósok és hajóépítők azonban foggal-körömmel harcoltak a megmaradás jogáért, a város közössége nem vállalta, hogy sorsa a szétszórattatás legyen. Annyit sikerült elérniük, hogy az ezeréves múltú régi település helyett a vízierőmű-vállalat kárpótlásképpen felépített egy másikat, ahová a régi városból száműzöttek átköltözhettek, s ha otthonaikat nem is, de közösségüket megőrizhették.
Állam és demokrácia
Törvényhozás és törvénykezés az ókori Athénban
Levelek Kr. e. 49-45.
Milyen lehetett valójában az a Marcus Tullius Cicero, aki a mai napig meghatározó alakja Róma történetének? Ennyi évszázad távlatából nehéz lenne a kérdésre válaszolni. Megőrzött leveleinél talán semmi sem nyújthat hűségesebb képet arról, miként élte meg sikereit és kudarcait.
Levelek Kr.e. 45-44
A kötetünkben szereplő levelek Kr. e. 45 márciusa és Kr. e. 44 augusztusa között keletkeztek. A történelemkönyvekből ismert szereplők közül Julius Caesar, Brutus, Antonius és Octavianus tetteiről és a velük kapcsolatos belpolitikai vitákról tudósítanak.
Oszmán-örmények
Élet az anyaországban, a száműzetésben, a társadalom újjáépítése a diaszpórában
A könyv az örmények útját vizsgálja az Oszmán Birodalom kései éveitől a közel-keleti számkivetettetés első évtizedeiig.
Az utolsó cseppig
„azt írja, hogy hét napig egyfolytában esett az eső, és akkor a szomszédos falu fölött megindult a szikla, és akkora köveket szórt a falura, mint egy tehén”
Leírás
Őskor: egy falu a világ közepén, ahol az idő nem egyenes vonalban halad, hanem körbe öleli a helyet, akár a folyó, amely évente újra kiönt. Négy arkangyal őrzi a határait – Rafael, Gábriel, Mihály és Uriel –, miközben a történelem lassan beszivárog a határokon: háborúk, forradalmak, születések és temetések. Genowefa, a molnár felesége, az angyalát kereső Misia, a vad Kłoska és a néma Rossz Ember sorsa egyetlen nagy mítoszban fonódik össze: a lét, a bűn és a megváltás örök körforgásában
Olga Tokarczuk regénye a világ teremtésének újraelbeszélése egy apró lengyel falun keresztül. Visszaemlékezések, álmok, fantáziák, szóbeszédek, elmondatlan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg ezt a világot, ahol minden él és jelent: a folyó beszél, az angyalok tévednek, a malom szíve úgy dobban, mint az univerzumé. Az Őskor és más idők nemcsak olvasmány, hanem zarándoklat egy helyre, ahol a valóság és a képzelet határa elmosódik – és amit ma is a világ közepének mondhatunk.
OLGA TOKARCZUK (1962) a kortárs irodalom egyik legeredetibb és legkarakteresebb hangja, aki prózájában a mitikus gondolkodást ötvözi a modern érzékenységgel. Végzettsége szerint pszichológus. Egyetemi tanulmányai idején önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. Regényeiben a huszadik század végi Lengyelország társadalmi és spirituális átalakulásait a mindennapi élet apró rezdülésein keresztül ábrázolja. Nyelve lírai és pontos, elbeszélései gyakran mozaikos szerkezetűek, mintha a világot nem történetekből, hanem szimbolikus időrétegekből építené újra, amiben a valóság és a fantázia, a tudomány és a mítosz, a racionalitás és az intuíció egyaránt szóhoz jut.
Tokarczuk 2018-ban elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat (a 2019-ben odaítélt díjat), indoklás szerint „elbeszélői képzelete mindenre kiterjedő szenvedéllyel, életformaként mutatja be a határok átlépését”. Több mint ötven nyelven olvasható műveivel a közép-európai irodalom új, spirituális-realista hagyományát teremtette meg. Tokarczuk egyszerre kozmikus látású gondolkodó és érzékeny mesélő: írásaiban a modern ember elvesztett középpontját keresi – azt a helyet, ahol a létezés, a képzelet és az etika újra találkozhat egymással.
KÖRNER GÁBOR (1969) fordító, lengyel és ukrán szakon végzett az ELTE-n. Fordításaiért 2000-ben megkapta az Európa Kiadó Zoltán Attiladíját. 1996—1998 között a JAK Világirodalmi Sorozatot szerkesztette. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa, 2006-ban Babits Mihály-ösztöndíjas volt. 2005- ben a Lengyel Köztársaság kulturális minisztere a Lengyel Kultúráért Érdeméremmel tüntette ki.
Paraméterek
| Szerzők(vesszővel elválasztva) | Olga Tokarczuk |
| Megjelenés | 2025 |
| Terjedelem | 282 oldal |
| Kötészet | puhatáblás |
| ISBN | 978-963-646-499-8 |
| Sorozat | Világ-szép-irodalom |